Nem született döntés. Még bonyolultabbá vált a Baktai-ügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./
1990. augusztus 9.
Újabb lap látott napvilágot, megjelent az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) hetilap első száma: Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9.
1991. június 22.
Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./
1993. április 21.
A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1993. október 23.
Az 1956-os forradalom évfordulóján a Budapesti Műszaki Egyetem és a Rákóczi Szövetség ifjúsági emlékünnepséget szervezett. Az ünnepségen közel 1500 határokon túli magyar fiatal vett részt. Az erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai, felvidéki, kárpátaljai vendégeket díjmentesen szállásolták el Budapesten. Ez az ifjúsági tömegmegmozdulás hagyománnyá kell váljon, jelentette ki dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Kádár Melinda: 1956 szellemében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
1994. november 26.
Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban nov. 26-án Korunk-estet rendeztek. A Korunk januári száma a kisebbségtudatot taglalja majd, ismertette a terveket Kántor Lajos főszerkesztő. "Mindenekelőtt szakítani kell a siránkozással, a kisebbségi tudattal. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs okunk panaszkodni, csak az állandó panaszkodással nem jutunk semmire." A romániai magyar sajtó önvédelme rendezkedett be, vélte Cseke Péter szerkesztőségi főtitkár, és elmaradt az építő szerepe. Éppen ezért a Korunknak valamiféle modelláló szerep jut a sajtóstratégia kialakításában. - A Korunk példányszám az 1990-es 6000 példányról 2000-res esett vissza. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./
1994. december 1.
Idén, anyagiak miatt, mindössze tíz napon át /nov. 7-17/ tartott Gyergyószárhegyen a népművészeti tábor, a Szépteremtő Kaláka. Összesen 49-en jöttek el, kézimunkázók, szövőnők, faragók és egy keramikus. A Szépteremtő Kalákához hasonló alkotótábor létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségét is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./
1994. december 8.
Dec. 8-án Bukarestben, a magyar nagykövetségen a romániai magyar sajtó képviselői részére rendeztek fogadást. A fogadás célja nemcsak az volt, tájékoztatott Rudas Ernő nagykövet, hogy találkozzanak a magyar újságok küldötteivel, hanem az is, hogy a lapok munkatársai egymással is megismerkedjenek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./
1994. december 13.
A Székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány évi közgyűlését dec. 15-én tartja Székelyudvarhelyen. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./
1995. április 11.
Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./
1995. április 15.
Az elmúlt két napon Székelyfölddel ismerkedett a Csintalan Sándor vezette MSZP-delegáció, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszerdán jártak. Csintalan Sándor arra kérte partnereit, hogy állítsanak össze egy olyan javaslat-csomagot, amelyet az MSZP közvetítésével eljuttathatnak a potenciális magyar befektetői réteghez. A vendéglátók megfogalmazták félelmüket, hogy a két kormány a fejük felett egyezik meg. /Magyar Nemzet, ápr. 15./ Az MSZP küldöttsége ápr. 13-án Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSZ helyi képviselőivel. A megbeszélés a következők kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, román katonaság betelepítésével a vidék etnikai jellegének megváltoztatása, veteránok kárpótlási gondjai és a további együttműködés kérdései. Az MSZP küldöttei megkapták az "Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyar-román alapszerződésről" című dokumentumot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./
1995. április 18.
A Hargita megyei rendőrség parancsnoka, Gambrea Gheorghe hosszú levélben válaszolt a Romániai Magyar Szóban megszellőztetett cigány lakosokkal szembeni rendőri visszaélések körülményeivel kapcsolatban. A rendőrség minden esetben jogosan igazoltatott, áll a levélben, de helytelenül járt el, amikor a büntető eljáráshoz szükséges lépéseket a megyei felügyelőség beindította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Gambrea igyekezett megmagyarázni a rendőri intézkedéseket. Nem ismeri el, hogy megverték volna az embereket, ennek ellenére arról is tájékoztat levelében, hogy egyes fellépő rendőrök ellen büntető intézkedéseket foganatosított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ A rendőrségi magyarázat igyekszik eltussolni a lényeget, hogy indokolatlanul alkalmaztak erőszakot, emelte ki Fülöp D. Dénes. A veréseket igazoló orvosi bizonyítványokról nem tesz említést Gambra válasza. A legaggasztóbb az, hogy a két ügy újságban való közlését nem veszi jó néven a rendőrség. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./
1995. július 25.
Júl. 26-a és aug. 4-e között rendezik meg Zajzonban a VI. Népismereti Tábort 60-70 hazai és külföldi, néprajz iránt érdeklődő középiskolás részvételével. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében tartandó táborban történelmi, néprajzi előadást, fafaragást, barcasági csángó táncok tanítását, népdalvetélkedőt és gyűjtőmunkát terveznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
1995. július 25.
Nagyenyeden júl. 15-én először rendezték meg az 1944/45-ben a Targu Jiu-i politikai foglyok táborába zártak találkozóját. 1944 augusztusában Dél-Erdély magyar szellemi vezetőit, a hozzátartozóikat látogató iskolásokat, az útlevéllel itt tartózkodókat, a szászok vezetőit, a nem kívánatos elemeket és a cigányokat hirtelen Gyulafehérvárra vitték és innen tehervonattal a Targu Jiu-i barakktáborba szállították őket. A tábor hatezer foglyából több mint ezer magyar volt, köztük Kacsó Sándor, Vita Zsigmond, Elekes Viktor, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium rektora, Vass Albert festőművész, Tövissy Géza, a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója. Márton Áron püspök és mások küldték a csomagokat az éhező foglyoknak. - A mai rendszer nem ismerte el ennek a büntetőtábornak a létezését. /Simén Domokos: Bűnük, hogy magyarok voltak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
1995. július 27.
Júl. 15-e és 23-a között Gyimesközéplokon megrendezték a IV. Nemzetközi Gyimesi Tánctábort. Először a csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttes lépett fel. A hagyományápolás felújítását segítette ez a táborozás. A táborban személyes kapcsolat alakulhatott ki a néptáncosok, a zenészek és adatközlők között. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./
1995. szeptember 23.
Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./
1995. szeptember 28.
Gerendás Lajos történelem-könyvtár szakot végzett budapesti fiatalember elhatározta, hogy Orbán Balázs Székelyföld leírása könyve alapján gyalogosan, illetve kerékpárral bejárja Székelyföld közel 500 települését, hogy kiegészítse, aktualizálja "a legnagyobb székely" 130 éve készült könyvét, azontúl a Kárpátokon túli moldvai csángó településekről is leírást készítsen. Ugyanakkor szeretne még összeállítani egy "Székelyföldi adattárat" és egy fotóalbumot. További tervei között szerepel egy riportkönyv, melynek alanyai székelyföldi papok, művészek, írók. Gerendás Lajos aug. 28-án indult el Budapestről Gyergyóalfaluba. Azért ide, mert választott szülőfalujának tekinti ezt a települést. Újszékelyen kezdte meg gyűjtőmunkáját. Szerződést kötött a budapesti Kapu folyóirattal, az egyes települések bemutatására. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./
1995. október 19.
Okt. 13-15-e között tartották meg Székelyudvarhelyen, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában az országos diákújságíró találkozót, egyik szervezője a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete /DUMA/ volt. A legnagyobb gondjuk a pénzhiány, állapították meg, legtöbb helyen sokszorosításra sem telik, csak fénymásolóval készülnek a diáklapok. A megjelenteknek Majla Sándor tartott előadást a kisebbségi magyar irodalomról. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./
1995. november 2.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője köszönetét fejezte ki, hogy okt. 23-ától megkezdett éhségsztrájkjával sokan szolidaritást vállaltak. Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében bejelentette, hogy mindaddig folytatja éhségsztrájkját, amíg nem kap garanciát hét zetelaki magyar ügyének elnöki kegyelemmel való rendezésére. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./
1995. november 23.
Tőkés László püspök amerikai körútja során értesült Katona Ádám éhségsztrájkjáról, ahonnan azonnal üzent: "Őszinte testvéri együttérzéssel köszöntöm elszánt vállalásodat, és teljes egyetértéssel üdvözlöm lényegre tapintó, nyílt leveledet." Arra kérte Katona Ádámot, hogy függessze fel éhségsztrájkját. Katona Ádám válaszában kifejtette: amíg az RMDSZ törvényhozói nem szólalnak fel a zetelaki fiatalok érdekében, folytatja éhségsztrájkját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./
1995. december 19.
A budapesti Gerendás Lajos, amint erről már hírt adott az Udvarhelyi Híradó, elhatározta, hogy kiegészíti, aktualizálja, újraírja Orbán Balázs Székelyföld leírása című munkáját. Eddig mintegy ezer kilométert tett meg, 28 helységben sikerült anyagot gyűjtenie. Munkájához több helyről kapott segítséget, így a székelyudvarhelyi Infopress Rt-től, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamarától. Az EMKE és az EME kitérő választ adott, nem támogatja munkáját. Az Udvarhelyi Híradót viszont szívesen tájékoztatja a jövőben. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19. Előzmény: 1912. sz. jegyzet.
1996. március 19.
Márc. 9-én tartotta Sepsiszentgyörgyön idei első közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, melynek 32 amatőr csoport tagja van. Szabó Szende egyesületi elnök beszámolt téli, Fortyogófürdőn tartott amatőr rendezői és színészképző tanfolyamról, melyen bukaresti és magyarországi rendezők tartottak előadásokat. Elmondta, hogy a tavaszi Kézdivásárhelyi Színházi Napokra eddig 13 csoport jelentkezett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./
1996. március 19.
Székelykeresztúr címerét a helyi polgárok ötletei alapján Kovács Ferenc grafikus készítette el, a városi önkormányzat elfogadta a címertervet. A címerben a székelységet jelképező Nap és Hold égitestek szerepelnek, ezek a székelyek címerében már 1437-ben megtalálhatók. A zöld hármashalom a várost alkotó három települést /Székelykeresztúr város, Keresztúrfalva és Timafalva/ szimbolizálja, a hármashalomra állított kereszt a város nevében is szereplő "Kereszt-Úr" megfelelője. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./
1996. március 19.
Nyikómente egyik kisebb falva Székelyszentmihály, melyet 1332-ben említenek először az írásos források. A magyar falu szinte kizárólag unitárius vallású, a lakosság 15 %-a cigány. Székelyszentmihályon I-IV. osztályok iskola működik, van kultúrházuk. A falu kultúrájának "motorja" Mátyus Ilona tanítónő, munkája a misszionáriusokéhoz hasonló. /Gerendás Lajos: Egy keréken a Székelyföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./ Gerendás Lajos /Budapest/ elhatározta, hogy bejárja Orbán Balázs útját.
1996. április 4.
Márc. 29-én Székelyudvarhelyen újraalakult a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ helyi fiókszervezete, megválasztották a fiókszervezet ügyvezetőjének Szász Ferenc matematikatanárt. Jelen volt Fodor Alpár, az EMT elnöke, aki elmondta: öröm volt, hogy ennyi lelkes ember jelent meg felhívásukra. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./
1996. április 9.
Romániában az életszínvonal rohamosan csökken, több mint egymillió állampolgár tartózkodik illegálisan külföldön, munkavállalás céljából. Az országban a házasságok fele válással végződik. Székelyudvarhelyen 1995-ben 225 házasságkötést jegyeztek be és 177 válást. /Fekete B. Zoltán: Derékba tört életek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./
1996. április 9.
Csíkszerdában 1995 novemberében hozták létre az éjjeli menhelyt. Többnyire 30-50 közötti férfiak jönnek, akik elváltak, lakás és munkahely nélkül maradtak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./
1996. április 9.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ márc. 23-án tartotta választmányi ülését Marosvásárhelyen. A tagszervezetek többsége komoly programokkal dolgozik. A választmány elfogadta, hogy a tagszervezetek a jobb információáramláshoz bevételük 8 %-ával járulnak hozzá, támogatják az RMDSZ ifjúsági főosztálya által létrehozott számítógépes információs rendszer kialakítását. A MAKOSZ "diákönsegítő" hálózatot hoz létre, hogy segítsen a lelki és egyéb problémákkal küszködő tanulóknak. Új MAKOSZ-iroda nyílik Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./
1996. április 11.
1990 óta többé-kevésbé szabadon áramlik be az írott sajtó Magyarországról, de mi is jön be, nézett körül Gerendás Lajos a székelyföldi könyvpavilonokban. Szerelmes füzetek, viszik, mint a cukrot, ezoterikus, álomfejtő művek, ezek még veszélyesebbek, írja, mert a tudomány látszatát keltik. Nívós folyóirat alig kapható, van viszont sok piszkos, esőverte, szakadozott, összeragasztott lap, amelyekben a keresztrejtvényt megfejtették... "A mindenkori magyar kormánynak biztosítani kellene, hogy nívós folyóiratok, tudományos ismeretterjesztő periodikák mellett szórakoztató lapok is frissen, a hazaiakhoz hasonló minőségben megvásárolhatók legyenek..." Az RMDSZ-vezetők a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon megemlíthetnék ezt is. /Gerendás Lajos: Könyv és madárpiszok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./
1996. április 25.
Másodszor rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek- és ifjúsági kórusok találkozását, a Bárdos Lajos-Palló Imre Kórusfesztivált. Tizennyolc kórus vet részt a találkozón, amely ápr. 19-e és 21-e között zajlott le. Jöttek vendégkórusok is, így Budapestről a Bárdos Lajos Gimnázium kórusa. A fellépők között volt a szentegyházi Gyermekfilharmónia, több iskola kórusa is. A fesztivált az Illyés Alapítvány, több kft, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes és mások támogatása tette lehetővé. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./
